M. Madarász Anita könyve a NEB gondozásában a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatkozott be az olvasóközönségnek.

Hogyan fonódik össze a propaganda, a kultúra és a diplomácia két olyan ország kapcsolatában, amelyek a vasfüggöny különböző oldalaira kerültek 1945-ben? M. Madarász Anita új, Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyve éppen ezt a kérdést járja körül. A kötetet a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatták be 2023. szeptember 29-én a Millenárison, ahol Andreides Gábor beszélgetett M. Madarász Anitával.

A kötet nemcsak a két ország kapcsolatának történetéről, hanem a brit történelemről is szól. Nagy-Britanniának azzal kellett szembenéznie 1945-ben, hogy a háborút ugyan megnyerte, de világbeli vezetőszerepét elvesztette, s gyarmati nagyhatalmi státusza immár a múlté. Regionális hatalomként kellett beilleszkednie a világpolitikába, s fel kellett ismernie, hogy érdemben nem tud beleszólni abba, hogy mi történik a vasfüggönyön túl. Nagy-Britannia másodrendű hatalmi státusza a szuezi válság idején vált teljesen egyértelművé.

M. Madarász Anita a diplomáciát a tánchoz hasonlította, hiszen az előre megtett lépéseket hátrafelé tett lépések követik, és sokszor a haladási irányt sem lehet egyértelműen meghatározni. A kultúra, pontosabban a kulturális diplomácia volt az az eszköz, ami hidat tudott képezni két ellentétes beállítottságú és berendezkedésű állam között még a kétpólusú világban is. Kulturális, egyúttal propagandacélokat szolgáló intézmények segítségével térképezték fel egymás országait, és kísérelték meg befolyásolni a másik fél közvéleményét. A kulturális kapcsolatok nemcsak abból állnak, hogy a felek könyvbemutatókat, koncerteket szerveznek, színdarabokat vagy filmeket mutatnak be, netán kiállításokat szerveznek a másik országban, hanem mindezt a nemzetközi helyzet változásaira rezonálva teszik. Ilyen formában ez a terület különösen érzékeny, és fontos, stratégiai szerepet kap a propagandatevékenységben, amely megkerülhetetlenné teszi a diplomáciai kapcsolatok utólagos történészi értékelése során.

A teljes beszélgetés meghallgatható a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján.